Hédervár története - 1755.
1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bővítették a várat, a négyszögletű udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögű tornyokat illesztettek.
Tovább »A birtokaikat visszaszerző Héderváryak a korábbi castellum helyén újra felépítették központjukat, továbbépítéséből alakult ki a most is álló kastély. A bontási törmeléket elegyengetve, a korábbi falakat alapozásként megtartva épült a közel négyzet alaprajzú épület. A déli homlokzaton lévő Héderváry János nevét és az 1578-as évszámot mutató címeres kőlap az építkezés befejezését jelzi. Az ekkor emelt épületet alakították át sorban az utódok, Héderváry István, a Viczayak és Khuen-Héderváryak a XVII–XIX. században a kor és a maguk ízlése szerint.
1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bővítették a várat, a négyszögletű udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögű tornyokat illesztettek.
Tovább »A monda szerint e régi időkben hét kis vízfolyás hálózta be a környéket, mégpedig a Bagom-ér, a Bak-ér, a Ladom-ér, a Metsi-ér, a Pilling-ér, a Sáros-ér és a Szőny-ér.
Tovább »1314-ben Péter orvos nevénél tűnik fel Hédervár „de Castro Hedrici”, majd 1317-ben, Dezső mester említésekor „de Heydreh” formában, 1322 „in castri Hedrici” alakban.
Tovább »Héderváry Lőrinc 1433-ban a hédervári báróság bárójaként nyújtotta be Rómában IV. Jenő pápának kérelmét a hédervári Boldogasszony-kápolna számára búcsú engedélyért, és bűnbocsánatért.
Tovább »